Pontosan így van! A szalmabála-kertészet egyik legnagyobb titka éppen ez a folyamat: a szalma önmagában csak egy váz, de a komposzt az az életelixír, ami beindítja a biológiai motort.

Amikor a komposztot a bálák közé vagy a tetejére juttatod, az apró szemcsék bemosódnak a szálak közé. Ez több szempontból is kritikus a sikerhez:

Miért hálás ezért a szalmabála?

• Nedvességtartás: A szalma hajlamos gyorsan kiszáradni, de a komposzt sötét, humuszos anyaga úgy működik, mint egy szivacs. Megtartja a vizet ott is, ahol a puszta szálak között csak átfolyna.
• Nitrogénpótlás: A szalma lebomlásához sok nitrogénre van szükség (ez a szén-nitrogén arány egyensúlya). Ha a komposztodban van egy kis érett trágya is – ami a te gazdaságodban valószínűleg adott –, azzal megakadályozod, hogy a szalma „elszívja” a nitrogént a növényeid elől.
• Mikrobiológiai híd: A komposzt behozza a jótékony baktériumokat és gombákat a bálába, amik elkezdenek dolgozni a szálak lebontásán, így a gyökerek egy puha, tápanyagdús „fészekbe” tudnak belekapaszkodni.

Egy kis praktikus kiegészítés:

Ha a folyóparti részen vagy az erdőszélen tartod a bálákat, a komposzt mellé érdemes lehet egy kevés fahéjat vagy kivonatot is szórni a bálák tetejére, ha szeretnéd távol tartani a túlzottan kíváncsi apró kártevőket, miközben a gyökérfejlődést is serkented.

Milyen növényeket tervezel idén a bálákba? A paradicsomok például imádják ezt a fajta „emelt” kényelmet, mert a föld felett a levegő is jobban jár körülöttük!